Hosszabbító defekt

A kínai kapcsolós hosszabbítók maguk a rettenetek. 0,75-ös kábelekkel, fixen beforrasztva, dugaljzatok oldhatatlan kötéssel összerakva, elgörbülő földelőérintkezőkkel mindegyik egy időzített bomba.
A kapcsoló rajta a legnagyobb veszélyforrás. Papírvékony, hőre lágyuló műanyag amely a gyakori használattól, egy kis mechanikai sérüléstől vagy érintkezéshibától bizony néha elugrik. Az alábbi képen egy mosógép és egy hősugárzó van ugyanabba a kínai kapcsolós hosszabbítóba bedugva.... de rejtélyes oknál fogva kilőtte a kapcsolót....

A kilőtt kapcsoló helyén ott tátong egy 240V-os érintkező amit ha véletlen vagy megszokásból rányomsz akkor már meghalsz vagy a jobbik esetben leég az újjad. :-) Oda kell figyelni ugyebár...
Amúgy én nem dobok ki semmit, ezt a javíthatatlan hosszabbítót is megjavítom. :-)
De elősszőr meg kell mosni, koszos dolgokat nem javítok. :-)

A hosszabbítón minden egybeöntött vagy oldhatatlan kötéssel van megoldva.


 Kivéve a kapcsolót, azt ki lehet belőle feszíteni:
De sajnos csak ennyire jön ki, túl rövid hozzá a vezeték. Ilyen rövid vezetékekkel a kis kínai is nem is csoda hogy néha benézi a forrasztást. De ha hosszabb lenne a vezeték akkor simán kapcsolórész kivág, megblankol, összesodor, celluxol és kész is. Csináltam már így is meg hosszabbítót. De sajnos itt rövid a vezeték és lusta vagyok kis helyen blankolgatni. Ehhez más kifinomultabb technikát alkalmazok.
Méghozzá össze fogom forrasztani az érintkezőket ónnal. De ehhez be kell dugni a forrasztópákámat egy szintén celluxozott de nagyon megbízható hosszabbítóba:
Aztán az alábbi kép meg a lánglovagokra való, hogyan helyezzük biztonságba az épp felhevülő forrasztópákánkat ha nincs állvány hozzá:
Ezzel nincs semmi baj, mindaddig amíg el nem felejted és ki nem gyullad a szekrény. :-)
Na ha felmelegedett akkor lehet is vele ónozni:
 Aztán fehér szigetelőszalaggal betekerni és voalá kész:


Persze ráírtam hogy max 100W mert ha véletlen valaki megint mosógépet dugna be akkor az így is járhat:

Áram nélkül már nem tudunk élni!

Már régóta és egyre többször riogatnak minket azzal hogy hamarosan bekövetkezik egy nagy katasztrófa, esetleg a világvége. Igaz elég sok pontosan megjövendöltet túléltünk már de hát sajnos ami késik nem múlik mert az nem kérdés hogy lesz-e hanem csak a pontos időpont a kérdéses.  Napkitörés, háború, természeti katasztrófa, járványok, peak oil stb mind mind előfordulhat. Többen most legyintenek is hogy sebaj, úgyis sokan vagyunk, hagy fogyjunk! :-) Hát igen, felfogás kérdése. De azért azt fontos tudni, hogy a Föld intelligencia hányadosa állandó, csak mi vagyunk többen.
Van akinek világvége már az is hogy kilakoltatják közben a bankigazgatónak meg lehet még maga a vidámság pasziánszozni az irodában.  Egy giganapkitörés után a fosztogató bandavezérnek lehet maga lesz a mennyország az "új világban" míg az egyedül élő kisnyugdíjasnak meg a világvége. Olyan tényleges világvége ahol az emberiség 100%-a elpusztul az meg később lesz mint 2012.12.21.-e tehát nem kell aggódni, az apokalipszis tág fogalom. :-) D
Én konkrétan az energiahiánytól tartok és abban látom az egyik világvége okot.  Igaz lehet áram nélkül élni, de ez nem mindenkinek fog sikerülni.
Mert elbaszott egy világ ez, minden csak energiával működik.
A gyári robot ugyanúgy igényel energiát mint az élő futószalag melletti összeszerelő emberke. Csak a robot árammal megy, az ember meg kajával.  De viszont az energiahiány már itt is meglátszik. A sok beteg, gyenge emberhez nemcsak a mai "kényelmes" életmód járul hozzá. Üresek a játszóterek, fiataljaink lógnak a tesióráról, lógnak a neten stb ez az ok a közhiedelem szerint de nemcsak ez az oka a mai túlsúlyos, beteg, fizikailag gyenge emberek tömkelegének. Hanem sajnos már nemcsak a világ, nemcsak a társadalom hanem maga a táplálékunk sem a régi.  Kimész a kertbe, leszakítasz egy almát, szedsz krumplit stb az már nem ugyanaz mint a régi szép időkben. Nem, kedves olvasóim, NEM, nem a felhalmozódott vegyszerekre gondolok! DDT, toxinok, higanyok, ólmok, permetszerek stb ezek csak egy dolog a sok közül amik a régi szép időkben nem nagyon voltak a kajában.
Alapjaiban vannak a gondok! Az élelmiszereink energiatartalma is jelentősen lecsökkent. Mára jelentősen lecsökkent az ásványi anyag és mikroelem tartalma az élelmeknek. Ez azt jelenti könnyelműen megfogalmazva hogy régen pl 1kg kenyértől sokkal több munkát tudtál elvégezni mint egy mai 1kg kenyértől. Nem, nem a teszkós meg ilyen "felfújtakra" gondolok, hanem két, teljesen ugyanolyan és ugyanabból az anyagokból sütött kenyérre. Az alapanyag, mennyiség ugyanaz, csak régen sokkal több volt benne az ásványianyag, mikroelem, vitamintartalom így akkor egészségesebb lettél, többet értél vele mint ma. Tehát régen többek között ezért is tudtak nagyon sok fizikai munkát elvégezni az emberek, és ezért is voltak egészségesebbek.  Manapság meg nemcsak a számítógép/TV előtti punnyadás az oka a gyenge fizikumnak hanem az hogy az ételeink minősége is jelentősen leromlott. És mielőtt elkalandozna a fejetek, ezt a kijelentést úgy tettem hogy még nem vettem bele az étrendbe a mai műlekvárokat, fűrészporból készült joghurtokat, vegyi anyagokkal készült étolajat stb. Ezek a mai vegyipari, meg a gyorséttermi kaják csak hab a tortára az élelmiszerek kritikus minőségére.
Nézzétek meg az alábbi táblázatokat, megdöbbentő hogy mennyire az alapoknál van a hiba:


Persze meg is látszik a fentiek eredménye. Az ember viszont mindezt kényszerül ellensúlyozni. Mert most bizony már mi sem ugyanolyanok vagyunk mint a régi szép időkben. Tűző napon kaszálni, kapálni, kilométereket gyalogolni már nem tudnánk. De szerencsére nem is kell. Hisz nem fára kell mászni a gyümölcsért csak felliftezni a bevásárlóközpont megfelelő emeletére, gyalogolni sem kell hisz elvisz a busz, sőt mondjuk a buszon, bevásárlóközpontban a szervezetnek még a kifűtésére, hűtésére sem kell túlzott energiát elhasználnia mert a legtöbb helyen ahol tartózkodunk van fűtés/hűtés.
Tehát még a kajáinkból kieső energiát is fosszilis erőforrásokkal ellensúlyozzuk. Arról nem is beszélve hogy a kimerült talajokat szintén fosszilis erőforrások segítségével próbáljuk úgy-ahogy életben tartani. Mert a műtrágyához sok földgáz, kőolaj kell mire azt a földekre kitudják szórni. Ha nem lenne műtrágya akkor nemcsak a terméshozam hanem annak a minősége, tápanyagtartalma is jelentősen csökkenne. És ha ez megtörténik hogy elfogy a nagyon fogyóban lévő műtrágya akkor emberi erővel szintén nem leszünk már képesek ezt pótolni hisz az embernek is energia kell.Ördögi körforgás.
Olyasmi ez mint mondjuk a nagy hőhullámok. Megpusztulunk a hőségtől ezért veszünk légkondicionáló berendezést. De ezek használatával mégtöbb CO2 kerül a levegőbe így mégnagyobb hőhullámok lesznek tehát a csöbörből vödörbe effektusnál is rosszabbat csinálunk magunkkal.
A fosszilis erőforrásokból (szén, kőolaj, földgáz) egyre kevesebb van így egyre drágábbak is. Kőolajból, illetve annak a segítségével készülnek a tárgyaink, ruháink, sőt ételeink is. A permetszerektől kezdve mindenhez köze van a kőolajnak. Közlekedés, szállítás, élelmiszeripar stb leállna nélküle. Az áramszolgáltatás is összeomlana. Kőolajtól függ az életünk, arra építettük a társadalmunkat. Kőolajjal mennek a mezőgazdasági gépek melyek művelik a földet, a növényvédő szerek is kőolaj alapúak, a műtrágya gyártása is rendkívüli erőforrás igényes. Kőolajjal működő gépekkel takarítjuk be, dolgozzuk fel, szállítjuk az élelmiszert, és ezenfelül még kőolajból készült csomagolásba is tesszük stb.  Kőolaj nélkül nemcsak az autók, a közlekedés akadna fenn hanem bizony élelmünk sem lenne. Kőolaj nélkül ennyi embert nem tudunk élelmezni.
Mert sokan csak legyintenek hogy "kit érdekel hogy drága, úgysincs autóm.". De sajnos mindenkire hatással lesz az, azokra is akinek nincs autója.
A kőolajjal nem is foglalkozok nagyon tovább, mindenki tudja hogyha az elfogy akkor finoman fogalmazva "problémák" lesznek. A népesség, az igények növekszik, de az olajkitermelés az meg már nemhogy nő hanem stagnál, sőt majd elkezd csökkenni. Ennek hatását már most is érezzük. És NEM, NEM csak simán az aktuális kormány hibája hogy nincs mit enni, nincs mivel fűteni stb. Ez az úgynevezett peak-oil kezdete csupán. Mert nem egyik pillanatról a másikra fogy majd el hanem szépen fokozatosan omlik majd össze minden. Persze próbálkoznak alternatív üzemanyagokkal, pl biodízellel amely növényi olajokból készül, de azok a növények meg a talajt használják ki. A talaj meg már eleve ki van merülve.Ha annyi a talajnak akkor annyi az emberi élelmezésnek is. Jelenleg is a biodízel miatt is mennek felfele az élelmiszerárak. Mert a gazdák nem élelmezésre hanem autózáshoz termesztik a növényt. De ez csak látszatmegoldás, öngól az emberiségnek, olyan ez mint zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni tehát óriási HIBA.
Röviden tömören lásd alul a képeket, az olajhiány nem azonnal hanem szépen fokozatosan jelentkezik a hétköznapokban is:
Így tetőzött az olajkorszak
 De így folytatódik az olajkor végefele:
Teccikérteni??
Szerintem olaj nélkül már nem lehet élni. Nade csak áram nélkül lehetne? Mert az olajtól is függ az áramellátásunk.
De az áramtól is függ már az életünk. Az áramellátás meg nemcsak a lerohadó infrastruktúra, rendkívüli időjárás illetve a fosszilis energiahordozók hiánya miatt lehet defektes. Hanem várható egy kis napkitörés is hisz egyre aktívabb a Nap. Egyre többen figyelik a napot hisz ha manapság betoppan egy napkitörés az megint elektromos defekteket okozhat. http://www.idokep.hu/hirek/meg-nagyobb-napkitores
De most is volt egy jó nagy napkitörés:
http://www.idokep.hu/hirek/ujabb-heves-napkitores
Ezek voltak, vannak és lesznek is. De a naptevékenység ciklusosan változik. Most éppen fokozatosan növekszik 2013-ig. Napkitörés már találta telibe a földet de akkor még csak távíróvezetékek voltak.
A legelső feljegyzett nagy napvihar illetve napkitörés következménye 1859 augusztus 28-án ért minket. A nyomában keletkező elektromágneses vihar az éppen csak kiépülőfélben lévő távíró hálózat nagy részét egész egyszerűen gallyra vágta, azaz a távközlés csodáját épp csak megismerő társadalom csaknem teljesen elvesztette egy időre a kommunikáció lehetőségét. Szerencsénk csupán annyi volt, hogy az elektromosság még korántsem volt annyira elterjedt, mint most és világításra is leginkább mécseseket, gyertyákat vagy petróleumlámpákat használtak, nem pedig izzókat vagy gázkisülésű fényforrásokat vagy ledeket mint napjainkban. Edison és Tesla csak néhány évtized múlva lépett színpadra találmányaival, és ekkoriban valószínűleg csak a csörgőt rázták mindketten, és nem a villanyvezetékek végeihez csatlakozókat. Nos tehát, 1859 szeptemberében, illetve annak elején hirtelen elnémultak az USA és Európa távíróvonalai és a távíróvezetékeken megjelenő kisülések kiterjedt tüzekhez vezettek. Úgynevezett északi fények, azaz aurora borealisok melyek általában csak a poláris sapkáknál fordulnak elő, szép számmal jelentek meg akkoriban Hawai és Róma, és persze más városok felett. A látvány biztos szép volt akkoriban, de egy hasonló jelenség napjaink nagyvárosainak égboltján minden lenne csak épp nem a legmegnyugtatóbb. 
Akkora napkitörés azóta sem volt, de kisebbek igen és okozott is problémákat. 1989-ben Quebec teljes áramellátását iktatta ki, és tönkretett néhány transzformátort egy kisebb napkitörés 6 millió kétségbeesett és az események előtt értetlenül álló embert hagyva magára a hidegben és a sötétben.
De az élőlényekre a napkitörés közvetlenül nem veszélyes, leszámítva azt hogy a napvihar elősegíti a vírusok mutálódását, nomeg a sok szikrázó távvezeték és elektromos készülékek kigyulladását, tűzokozását.
De kezdjük az elején. Induljunk ki abból hogy netalántán észreveszik a tudósok hogy felénk tart egy napvihar ... akkor ha azt bejelentik máris óriási pánik, távközlési összeomlása stb lesz úgy hogy még csak ide se ért.
Elősszőr eléri a műholdakat amiknek máris kampec. Az internet, televízió, távközlés nagyrésze de nem egésze rögtön kiesik a GPS navigációval egyetemben. A Földön ezmiatt egy csomó hajó, kamion stb máris megtorpan mert a mai ember GPS mellett is a tóba hajt nem még nélküle. A repülőgépek remélhetőleg leszállnak mert különben majd leszállítja őket a napvihar. Tehát máris káosz rögtön és még csak el sem kezdődött igazán. 
A Földön persze már káosz hogy a műholdak miatt kiesett a navigáció, aztán a TV és netszolgáltatás is részlegesen már összeomlott. Az égbolton mikor megjelennek az első gyanús jelek (sarkifény) máris lesznek páran akik hűséges világvége váró szektatagként tömeges öngyilkosságot követnek el. Na puffnekik, akkor már úgyis teljes lesz a káosz.
Az áramszolgáltatás amint eléri a földfelszínt a napvihar na akkor az már omlik is össze. De nemcsak úgy hogy hirtelen elmegy az áram. Óriási villámok fognak cikázni a vezetékek között, óriási tüzeket okozva ezzel, de a transzformátorok, erőművek is el fognak pukkani. Igen, tervezgetik hogy ezeket kikapcsolják, levédik stb de ehhez sem ember, sem idő, sem felszerelés nem lesz. Sőt még csak tervben sincs ez Magyarországon.De ha lenne terv akkor is lenne elbénázás.
Sőt érdekes hogy a paksi atomerőművet földrengésveszélyes területre építették, de ez csak utólag jutott eszükbe így utólag megerősítették a szerkezetét, valamennyire földrengésállóvá tették. Nade mennyire napviharálló? Hááátt... kitalálhatjátok, kb annyira mint fukushima cunamiálló.
Tehát a távvezetékek, erőművek, generátorok a környékükkel együtt le fognak égni. És ha nincs áram akkor az élet is megáll.
A vezetéknélküli távközlés az óriási napvihar által okozott elektromágneses vihar miatt alapból lehetetlen lesz, de a mobiltelefon bázisállomások tornyai áram nélkül pl ma Cegléden is kb 10 percig bírják a beépített akkumulátorok segítségével. Vidéken ahol lakom még ma is egy nagyobb áramszünet után 10 perc és elmegy a térerő. Sem segélyhívás sem mobilnetes facebook nem megy.  Aztán kb 10 perc alatt egy nyári napon a vízrendszer is leürül hisz a szivattyúk sem mennek, a vízmű meg még csak pályáz aggregátorra.
Tehát egy sima áramszünetkor is leáll a mobiltelefon szolgáltatás és a vízellátás. Egyedül a gázrendszer és a vezetékes telefon marad életben egy kissebb lokális áramszünetkor ma Magyarországon egy Pest-megyei faluban.
Ma az igazi geddonista vezetékes telefonnal nyomja. Persze nem DECT, GSM RLL meg hasonló "vezetéknélküli vezetékessel" hanem sima hagyományossal. Ugyanis a vezetékes telefon a központból kapja az áramot, a telefonközpontokban meg vannak akkumulátorok amelyekkel áramszünet esetén órákon keresztül életképes marad a vezetékes kommunikáció áramszünet esetén is. Persze amíg le nem szakad a vezeték hisz többségében légvezetéken megy még ma is a vezetékes telefon. Nade tökmindegy mert napvihar esetén az elektromos hálózattal együtt fognak (le)égni a telefonközpontok is.
Tehát áram nem lesz, telefon meg net meg pláne nem. De ha nincs áram akkor elmegy a víz, fűtés, gáz is. Leáll a gázátadó állomás, meg sok gázkazán áram nélkül amúgy is kikapcsol. A gázkonvektorok, gáztűzhelyek többsége megy áram nélkül is, mindaddig amíg le nem ürül a vezeték pillanatokon belül egy globális áramszünet esetén.
A vízellátás is leáll. Áram nélkül nem mennek a szivattyúk sem. Se a lakótelepen nem lesz víz, se a tanyán ahol hidroforos házi vízellátó rendszer van kialakítva. Kézi működtetésű "pumpás" kutak nagyon ritkák, az ásott kutak meg még ritkábbak, pláne hogy mind vagy ki van száradva vagy szennyezett a vize.
Nagykőrösieknek viszont nagy szerencséje lesz egy ilyen geddon esetén. Hisz ott meghagyták a régi ezeréves, de nagyon megbízható kézi pumpás kutakat. Elektromos áram nélkül a város több pontján simán kézi erővel víz nyerhető. Nade már mindre ki van téve hogy nem ivóvíz. De jobb mint a semmi. Ők gondoltak a jövőre, és ti?
Amúgy más városiak jobban járnak ilyenkor hogyha elmennek a sírkertekbe. No nemcsak elkaparni magukat hanem azért mert ott többnyire találhatóak ásott kutak vagy kézi működtetésű kutak is.
Mert az utca végén lévő "kék kút" az nem kút, az csak egy sima csap ami a vízvezetékre van kötve. De ha a lakásodban a falból nem folyik majd a víz akkor az utcai kék "kútról" sem fog. Persze kivétel Nagykőrös. Ott a zöld utcai kutak használhatóak lesznek, a kékek ott sem.
Döbbenetes az emberek hozzá nem értése. Sokan mikor elmegy az áram majd a víz a faluban akkor mennek az utcai kék kúthoz. Mert a szóbeszédben kútnak hívják. Csak az a baj vele hogy nem kút, és a vízhálózat kiesése esetén az sem működik. Sokak ezt máig nem tudják. Lesznek itt még meglepik.
Amúgy egy modern falusi vízmű is már számítógép vezérelt. A számítógép adagolja a klórt, vezérli a szivattyúkat. Csak a számítógépek az elektromágneses sugárzásokra különösen érzékenyek. Egy közeli villámcsapás képes kinyírni úgy a számítógépet hogy minden kábel ki van belőle húzva. Egy napvihar szintén képes erre. A mikrochippeknek elég egy kis ilyen is és már nem működik. Égés sem látszik rajta, de működni már nem fog.
De manapság minden számítógéppel vezérelt. A vízmű, mosógép, lift, szennyvízátemelő, telefonközpont stb stb.
Sőt napkitörés esetén a gépjárművek is leállnak. Fedélzeti számítógép nélkül már a kocsik, kamionok, buszok sem mennek sehova sem. Hiába van üzemanyagod ha kiégett a fedélzeti számítógéped.. Gondolná az ember hogy a fém kocsiszekrény majd árnyékol... aha hiszed te azt, mikor pl a buszokon is óriási ablakfelületek, üvegszálas műanyag burkolatok, kompozit alváz stb. Az sem mozdul többet egy napkitörés után. A gyártók az elektronikák vízvédelmét sem tudják vagy nem akarják megoldani, nemmég a napvihar elleni védelmet...
A régi trabantok, wartburgok amikben nincs elektronika azok tán mennének. De tankolni sem lesz egyszerű. Mert a benzinkutak kézi erővel nem működtethetők. Akkumulátoros vagy generátoros szünetmentes áramforrásuk is csak a kivételeknél vannak, de azok is max pár órán keresztül működnek. Illetve napviharban üzemképtelenné is válnának.
Tehát ki kell vödrözni a föld alatti tartályokat hogyha valaki tankolni és egy picit autózni akar.
A városiakra rosszvilág vár. Sokan lift nélkül el sem tudják majd hagyni a lakásukat. De a víz, áram, gáz nem lesz, sőt a csatorna sem fog működni mert bizony az átemelő szivattyúk árammal mennek.
Vízért lehet menni a temetőbe, kajáért lehet menni kirabolni a bevásárlóközpontot majd levándorolni vidékre.
Vidéken hiába sok a kút, hogyha szinte mindegyiken elektromos szivattyú ül.  De azért akad pár kézipumpás, vagy vödrös gémeskút is elvétve tehát azért a temetőig nem kell majd elgyalogolni vízért.
De pl az én falumban a 2900 fős településen a két kezemen meg tudom számolni hogy hány ember tart otthon disznót, marhát vagy bármi nagyobb állatot. Az összes többi ugyanúgy a teszkóból él mint a városiak.  A kemencék, cserépkályhák eltűntek, a veteményesből virágos, pázsitfüves díszkert lett tehát az élet itt sem lesz happy egy ilyen esetén. Mert attól hogy vidéken szomjan nem halunk attól még kajánk nem lesz. Nincsenek már meg a régi éléskamrák, teli pincék, helyette van napiszintű boltbajárás. De vidéken viszont nagyon eséllyel botlunk egy gyümölcsösbe, kukoricaföldre stb nyáron, de télen...
Áram nélkül az első pár nap megromlik felbecsülhetetlen mennyiségű fagyasztott élelmiszer nemcsak a háztartásokban hanem a hűtőházakban is. Az üveggyárakban, kohókban megszilárdul az alapanyag tehát kapásból óriási lenne a kár. A napvihar miatt ha lenne üzemanyag akkor sem mennének a számítógép vezérelte kombájnok, traktorok stb tehát az élelmiszer ellátás leállna. A napvihar az továbbáll, de utánna hiába van tele a tankja a gépnek, kiégett fedélzeti számítógép mellett nem sokra mész vele.
Sőt csak pár napig tartó globális áramszünet után sem lenne egyszerű az élet.
Mert tegyük fel azt hogy semmi elektromos nem megy tönkre a napvihar miatt (szinte esélytelen) csak szimplán vissza kell kapcsolni.
Mert ha még valami csoda folytán el lehetne indítani az áramszolgáltatást addigra már az összes hűtőház kiolvadt, távfűtő vezetékek pl télen szétfagytak, csatornarendszerek eldugultak, eliszaposodtak a tartósan leállt átemelők miatt, a gázvezeték is leürült, lelevegősödött stb.
Tehát bizonyos dolgok visszakapcsolása nem lenne egyszerű dolog. Pláne azt is meg kéne valahogy oldani hogyha pár nap áramnélküliség után visszakapcsolunk akkor a hálózatra óriási terhelés vár mert a lehűlt bojlerek, felmelegedett hűtőgépek, kihűlt/felmelegedett házak, leürült víztornyok stb mind mind egyszerre indulna el maximális teljesítménnyel.
De ettől a veszélytől nem kell tartanunk szerintem, mert ha telibekap egy nagy napkitörés akkor úgyis tönkremennek a háztartási berendezések is, meg a nagy áramellátó rendszerek is.  Tehát ha elmegy egy ilyen miatt akkor jó eséllyel az életben nem jön vissza már az áram.
Élelmiszeripar és áram nélkül a mai népességszámot nem lehet eltartani. Tehát akkor életbe lép a sokan vagyunk hagy fogyjunk elv is és sokan nem fogják túlélni.

Hogy mit kéne tenni?
Elősszőris oktatni kéne a lakosságot. Most a tévében mikor bemondják hogy nagy havazás akkor rögtön felvásárlási láz lesz úrrá a népen. Pedig a havazás megszokott dolog. Akkor bele sem merek gondolni hogyha bejelentenék hogy NAPKITÖRÉS, UFÓ TÁMADÁS, METEOR BECSAPÓDÁS stb stb akkor mi lenne. Szerintem be se jelentenék épp ezért, sose tudni.
Amúgy a lakosságot főként arra kéne oktatni hogy mindig legyen otthon legalább 2 napra vagy többre előre élelem, víz és orvosság. Legyenek gyertyák, de inkább elemlámpák, vagy indukciós elven működő lámpák mert a mai ember felgyújtja a házát a gyertyával.  Legyen egy kis elemes vagy inkább kurblis rádió hogy hátha nyöszörögnek benne valamit hogy mi történt, mi a teendő. Bár napvihar alatt pont nem fog szólni a rádió sem, de amúgy meteor becsapódás alatt hasznos lehet. :-)
Ezek az alapok. Lehet ezeket még cifrázni de sajnos a magyar lakosság 80%-nál nincs otthon 48 órára elegendő víz és élelem tehát nincs értelme.
De napkitörés esetén ha tudják előre és szólnak is hogy jön akkor egy kidolgozott működő tervet illene már tudnia mindenkinek. Pl meg kell szervezni hogy amíg ide nem ér addig hogyan lehet leállítani a lifteket, metrókat stb biztonságosan, vonatokat a legközelebbi állomásig elvinni, gépjárműveket garázsokba, mélygarázsokba vinni hogy valamennyire is védve legyen az elektronika, elektromos eszközöket stb leválasztani a hálózatról, levinni a pincébe stb.  
Aztán hogyan lehet megoldani hogy nemcsak az erőműveket de pl a falusi utca végi transzformátorokat is megvédjék a kisüléstől. Mert itt falun is van vagy 20 db transzformátor, egy városba meg kitudja mennyi. Hirtelen pár óra alatt hogyan tudjuk mindezt egyszerre megvédeni? Mert szerintem az hogy odamegyek, leverem a lakatot a kilovoltos kapcsolórúdról és lekapcsolom a trafót a nagyfeszültségű hálózatról az szerintem még kevés.
Sőt a Démász is egy csomó, vezetéknélküli elektromosan működő szakaszoló kapcsolókat építgetett be mostanság. Amíg valami zavarja a vezetéknélküli kommunikációt addig azokat használni sem lehet. Persze nagy segítség ha időben használjuk még őket.
Mert a rövidtávú globális leállást még át lehet vészelni de azt is óriási károkkal. De a hosszabb távúra nem nagyon tudok tippet adni.

Hosszabb távra az agyonhajszolt rádióval és zseblámpával nem mész sokra. Inkább gondolkozzunk.
Mi fog történni hogyha "ezeknél a mai fiataloknál"  egyszercsak a fentiek megtörténnek?
Mert ahogy Théta is mondotta:
"Na akkor kezdődik el majd itt a káosz, amikor a kartonnetvörkön felnőtt harmadik generációból kitör a gátlástalan agresszió. Mert elfogyott a csipsze..."
Ez szó szerint igaz lesz a jövőre is. De egy napkitöréses esetre is. Mert ha kimegy a tévé, aztán elfogy a chipsz akkor bizony a mai emberek többsége nem a kapát fogja megy és kimegy a krumpliföldre hanem a fegyverét és elveszi mástól. Most is ezt teszik már egyesek.
Tehát hosszú távú geddon esetén a legjobb befektetés egy fegyver. Olcsóbban is kijössz mint két raklap babkonzerv árából, sőt meg is védheted amid már van, de fegyverrel egyszerűbb lesz élelmet is szerezned majd mint pénzzel vagy más csereeszközzel az is biztos.
Egyesek mondogatják hogy túl lehetne élni az elkövetkezendő "nagy bazdmeget" ami alatt napvihart, olajhiányt vagy akármit érthetsz csak egy kis társadalmi összefogás kéne. Össze kéne fogni pár emberrel, mondjuk összefog egy kis falu aztán teljesen önellátó lesz.  Szerintem ez esélytelen.
Már csak azért is mert a talajok kimerültségén, szélsőséges időjáráson, kártevők ellen nem segítene semmilyen összefogás energia nélkül. Sőt amíg a háborúk alatt mindig megvolt a remény hogy jobb lesz, addig egy "nagy bazdmeg" esetén még csak halvány reményfolt sem lesz hogy újra lesz áram, újra lesz élelem, újra minden a régi lesz tehát a nagy kilátástalanság lesz akkor az emberek fejében. A mai elkurvult világban pedig mikor a kutatások szerint az iparilag fejlett társadalmakban, Európában, Észak-Amerikában és máshol mellbevágó az elidegenedés szintje. Az emberek csak az iskolában képesek tartós barátságokat kötni,  aztán már képtelenek másokkal közeli viszonyba kerülni, kivéve talán a szívügyeket, amik azonban múlandók.
Sőt szívügyek... érdekkapcsolatok, érdekbarátságok, ezer ismerőse van az embernek a facebookon mégis egyedül issza a sörét.  Tehát szerintem generációk kellenének ahhoz hogy az ember ismét képes legyen az "összefogásra".
Jelen társadalmunk, akármilyen megvilágításból is nézzük, a szakadék szélén táncol, feszegeti a határait. Társadalmi, gazdasági gondok akármit nézünk mindenhol csak a baj van és bármi bármikor bedőlhet.
Szépen fokozatosan sem menne az "áram nélküli élet" de ha ez így hirtelen a nyakunkba szakad egy napkitörés által... hát a legjobb tanács az lenne hogy vegyél egy jegyet a legközelebbi űrkompra, vagy tárcsázz a csillagkapun és ha nem tetszik akkor lehet menni. :-)
De addigis legyen otthon mindig tartalék élelmiszered, vized, stukkered és legyen sok barátod! De egy eldugott helyen lévő tanya mindenféle önellátáshoz szükséges dologgal sem rossz befektetés.

Néha azért nézzetek be ide is:
http://ffek.hu/
http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/vilag_helyzete_eghajlat_eroforrasok_gazdasag_elso_elemzes_bovitese
http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9105736

Falopás - Akkumulátoros láncfűrésszel

- 61. § (2) "Tilos az erdő látogatójának - a munkavégzésre jogosultakon kívül - motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben."
- 82. § (1) Az erdővédelmi járulékalap (EJA) összege százezer forint.
- 108. § (1) Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki
e) a 61. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;

Aki az erdőbe kimegy sétálni és fél kilogrammosnál nagyobb fejszét visz magával, az 10 ezer,
míg aki motorfűrészt visz magával, 20 ezer forintos erdővédelmi bírságot fizet!


Épp ezért a tolvajok is egyre jobban odafigyelnek hogy le ne bukjanak. A benzinmotoros láncfűrész hangját, a fejszecsapkodást már kilométerekről kiszúrja az erdész vagy a mezőőr. Ezért a tolvajok váltottak kézifűrészre, de azok akik nagyban nyomják az ipart azok elektromos fűrészekkel nyomják. Mert az elektromos láncfűrész hangja nem hasonlít a benzinmotoroséra, nem olyan hangos, de ha valaki hallja is nem fog gyanút. Sokan visznek egy izmosabb UPS-t vagyis egy szünetmentes tápegységet, abba beledugják a normál elektromos láncfűrészt is aztán már vágják is a fát. Mások hosszabbító rengeteggel próbálkoznak, igaz ott egy az erdőben futó 240V-os légvezetéket meg kell csapolni, pont úgy mint a C kategóriás utcában a rézbőrűek a házuk előtt rákötnek a vezetékre. :-)
De az igazán profik és pénzesek beszereznek akkumulátoros láncfűrészt. Nem kell hosszabbítót, UPS-t cipelni, és amíg ki nem merül az akksi szép kis mennyiséget fellehet pakolni az utánfutóra.
20 ezer Ft-tól a 200 ezres kategóriáig terjednek ezek árai. De ha azt vesszük hogy a 200 ezres Stihl 20 percen át bírja maximális teljesítménnyel akkor 20 perc alatt szép mennyiséget ki lehet termelni!
De nagyon nagy a kereslet ezekre, az egyik magyar teleshopnál bekerült a TOP10 kategóriába az akkumulátoros láncfűrész, sőt készlethiányra hivatkozva így a tél végén már nem is szállítanak.
Szóval, erdőtulajdonosok tessék fülelni a furcsa megmagyarázhatatlan hangokra is. Kedves fatolvajok meg gyűjtsenek akkumulátoros láncfűrészre. :-)
Nézzétek a képeket, az alábbiak mindegyikével, még az akkus szalagfűrésszel is találkozni az erdőben:

Bicikliszerelés házilag - A középcsapágy kiszerelése

Házilag kerékpárt szerelni sem egyszerű. Még a kerékpárhoz is viszonylag sok célszerszám kell. Hajtókarleszedő, küllőkulcs, racsnileszedő, monoblokk kihajtó stb stb.
De amíg a hajtókar leszedését megoldjuk egy óriási kalapáccsal, a küllő megigazítását egy kis kombinált fogóval, addig a racsni leszedése nekem leszedő nélkül nem jött még össze sehogyan sem, de a középcsapágy, esetleg monoblokk kiszedése sem egyszerű célszerszám nélkül.
Lásd az alábbi képeket:
Hajtókar leszedése hajtókarlehúzó nélkül megoldható de a nagykalapács néha nyomot hagy, a jobbik esetben esztétikai, a rosszabbik esetben törött hajtókart, vagy elgörbült tengelyt. A lánckerekes oldalnál sem egészséges ha utánna "hullámzik." 

Racsni leszedése racsnileszedő célszerszám nélkül viszont már lehetetlen, nincs rajta semmivel sem fogás:
De viszont a középcsapágy, pláne ha monoblokkos rendszerű, mégpláne ha műanyag akkor igencsak szívni fogsz vele mire kiszeded.
Mert nem tudom ki volt az a barom állat aki kitalálta hogy műanyag legyen a monoblokk mindkét oldala... így kiszedő nélkül ha megszadizod a műanyag alkatrészt az bizony megadja magát ahelyett hogy kitekeredne. 
Csak ha megadta magát akkor meg már nemhogy kiszedővel, de vésővel sem egyszerű lesz a dolgod a kiszedése. Mert a vázban a menet fém, és ha kiakarod ütni a belerohadt középcsapágyat akkor sérülhet a menet is. De az a műanyag meg mégis elég erős ahhoz hogy csak úgy simán ne jöjjön ki. De most őszintén, ha hyper-szuper bicikliszervizes lennél egy szanaszét szabdalt berohadt középcsapágyat hogyan szednél ki? Mert nem egyszerűen az biztos...
De viszont egy eldugott faluban, pénz és célszerszámok nélkül azért találékony a magyar ember. Lásd a képeket:






Szóval egy háztartási gyertya megoldotta a problémát. Nehéz szülés volt de a végén egy-két ütés és már kint is volt a melegítés hatására:

Tanulság: a célszerszám megéri a pénzét... :-)