Fúrott kutakról laikusoknak

Az emelkedő vízdíjjak, növekvő szárazság és növekvő csóróság miatt egyre többen döntenek úgy hogy kútfúrásra adják a fejüket.  Sőt sok helyen a mai napig nincs egyáltalán vezetékes víz.  A Központi Statisztikai Hivatal táblázata szerint a lakások 95%-a van ellátva vezetékes ivóvízzel. Ez a 95% évek óta stagnál ergó a maradék lakások 5%-ban soha nem is lesz vezetékes vízszolgáltatás. De egyes megyékben még a 90%-ot sem éri el az ellátottság. 
Akiknek nem jutott vezetékes víz a lakásig azok vagy járnak egy közkifolyóhoz (ami szintén a vízvezeték hálózatra csatlakozik) és hordják haza az ivóvizet vagy fúrnak egy kutat. A szerencsésebbek mindkettőt használják. A kútból fürdenek, locsolnak, mosogatnak, mosnak, a közkifolyóból (közkút) meg főzésre, ivásra hordják a vizet haza.
Fontos, még az elején tisztázzuk le hogy a sokak által a fenti illetve az alábbi képen is látható hivatalosan közkifolyónak nevezett népies nevén közkút az végülis nem kút:
ez nem kút, hanem egy sima csap:
Azért nem kút mert ez csak egy sima csap ami rá van kötve a vízvezetékhálózatra. Télen is használható mert konstrukciója lévén nem fagy el de viszont áramszünetben mikor a vízmű nem üzemel vagy csőtörés akármi miatt nincs vezetékes víz akkor ez sem működik.
Tehát ha leáll a vízszolgáltatás és elment a víz csapból akkor hiába sétálsz ki a házadból a sarki közkútnak nevezett csaphoz, abból sem fog víz jönni.

Sokan keverik a fenti közkifolyót és azt hiszik hogyha a lakásukban elmegy a víz akkor onnan majd jön. Hát nem jön mert ugyanabból a csővezetékből kapja a vizet mint a te házad is.
Ezzel szokták keverni, a (vert) norton kúttal:

Vert kút
Lényege, hogy egy hosszú, lyukakkal ellátott vascsövet a talajvíz szintjébe levernek, a lyukakon át telítődik vízzel, amely közvetlenül kitermelhető. Hátránya, hogy vízhozama kicsi, és nem tisztítható. Az ilyen kút víze csak akkor megfelelő, ha a talajvíz nem szennyeződik.
Ilyen norton kutak voltak régen a közkutak is.
Régen viszont a közkút az tényleg közkút volt. Ma már nagyon kevés helyen maradt fenn, de pl Nagykőrös mintapélda ilyen szempontból mert ott fennmaradtak a közkutak, így néz ki:
A fenti képen látható közkút az szó szerint kút, Nagykőrösön több ilyen is látni, ez ott helyben a földből szívja fel a vizet, kézi erővel. Pumpálni kell és akkor jön a víz. Előnye hogy teljesen független a vízvezeték-hálózattól, így áramszünetben, csőtöréskor akármikor is működik csak kézi erővel pumpálni kell. Hátránya hogy mivel ott helyből a talajból szívja a vizet, a talajvíz meg szennyezett, pláne egy nagyvárosban így hivatalosan nem iható. Nagykőrösön több helyen is ki van rá írva hogy NEM IVÓVÍZ!  De vész esetére mikor nincs más akkor jól jön.

Most ugráljunk időrendben, a norton kutak előtt voltak az ásott kutak.

  Régen vidéken minden házépítést egy kútásással kezdtek, csináltak egy ásott kutat.
Régen minden tanyán volt egy ásott kút, amelyből vödörrel gém vagy tekerő segítségével húzták fel a vizet.
De ezek a kutak mivelhogy nagyfelületen nyitott volt a tetejük így a szennyeződések belehulltak, mivel napfényt kapott a baktériumok is szaporodhattak benne, békák stb úszkáltak benne, nem is volt túl mély így igen szennyezett vizet adtak. Simán a vödör piszkos kézzel való megfogása is elszennyezte a kutat. Az ásott kutat is karbantartani kellett, mélyebbre ásni, tisztítani kell, amit a teljes víz kiemelésével, a kút aljának tisztításával, zúzottkő- vagy kavicsréteg elhelyezésével és fertőtlenítéssel végeztek el. Persze régen a tanyán ez tökéletes volt és mégsem haltak tőle az emberek, a kút kihalását nem is a rossz minőségnek köszönhette hanem annak hogy a talajvízszint a szivattyúk megjelenésével, az ipari vízkitermeléssel egyre csökkent és sorra kiszáradtak az ilyen kutak.
Utánna a kiszáradt ásott kutat vagy betemették a baleset veszélyessége miatt vagy felhasználták emésztőnek mikor a vezetékes víz és az angol wc elterjedté vált. Az emésztőnek való felhasználás pedig szintén súlyosan szennyezi a talajvizet, és nagyon de nagyon sok ilyen megoldással találkozni. :-(

Az ásott kút és vert norton kutak után jöttek a fúrott kutak. Mikor már a falvakba is bevezették az áramot a 70-es évek felé akkor elkezdtek terjedni a házi vízművek is (szivattyú hidroforral). Építették a fürdőszobákat, bevezették a vizet a lakásokba, persze még nem a vezetékes vizet hanem a házi vízművel a kút vízét.
De mivelhogy az ásott kutak a legtöbb helyen kiszáradtak így az emberek rákényszerültek a kútfúrásra. Tömegével fúrták akkoriban kutakat és telepítettek rá motoros szivattyúkat. Bajai 1 lépcsős szivattyúk voltak a legelterjedtebbek a háztartásokban. Lásd az alábbi képen:

A 70-es években az alábbi képen látható műanyag csöves megoldást is igen gyakran alkalmazták. Volt rajta kézipumpa így áramszünetben és szivattyú meghibásodás esetén is lehetett vizet venni belőle, szivattyút is lehetett rá kötni és nem utolsó sorban olcsó volt. De sajnos ezek a kutak megbízhatatlanok voltak és kb most jár le az élettartamuk.
Lásd képeken a vázlatot róla:




A kútnál a bélés és szívócső szerepét egy és ugyanaz a cső töltötte be így a meghibásodásra nagy, a javításra meg kicsi volt az esély.  Ha a golyó megkopik nem biztos, hogy lezár. Ezekben (többnyire vas)golyós szelep van 1 - 2 év és bizonytalanná válik a működése. Ilyenkor van az, hogy levegőt kap Ha a kézipumpa vagy a szivattyú szelepe leengedte a vizet akkor a szivattyú ejtette a vizet és már le is állt a vízellátás.  Ilyenkor az szív aki próbálja újraindítani.
A kútfúrók is az ilyen kutakat nagy ívben elkerülik, nem javítják, szivattyút, pláne nem hidrofort nem telepítenek rá.
Pedig az alföldön, Cegléd környékén nagyon sok ilyen kút üzemel még ma is.

De a talajvíz egyre mélyebbre és mélyebbre megy és lassan kezdenek üzemképtelenné válni a fúrott kutak is.
Tudnivélik hogy a maximális elméleti szívásmélység 10 méter. A gyakorlati meg kb 9 méter.
Annál mélyebbről szívni lehetetlen. Ugyanis a föld légkörének nyomása 9.? méter magasra képes csak felnyomni a vizet. Ha van egy tizen valamennyi méter magas zárt tered, amiben vákumot tudsz előállítani, 9 m, és néhány cm-nél magasabbra nem fog benne felmenni víz a körülötte légköri nyomáson lévő vízszint fölé. Pl. 1 25 m hosszú, föggőleges cső(kút), amit fentről elkezdesz szívni, de benne a nyugvószint 12 m mélyen van. Bármilyen készülékkel hozol létre benne bármekkora vákumot (tökéletes vákum az űrben sincs) 9 m néhány cm-nél magasabbra nem fog feljönni a víz. Tehát kb. 2,5 m cső biztosan üres marad.


Akkor hogyan is lehet az hogy a fúrott kutak Magyarországon 10 méter mélytől a több száz méterig is terjedhetnek?
Úgy hogyha lefúrsz pl 42 méter mélyre és találsz vizet akkor a víz fel fog jönni a csőben a felszín 6-7 méteres közelébe. Jóesetben persze. Ha már odáig felment a nyugvó víz szintje a kútban onnan már könnyedén fel lehet szippantani felszíni szivattyúval is. De ha olyan mélyen van, vagy mi vagyunk dombon és nem jön fel a víz legalább 9 méteres közelségbe akkor szívni már lehetetlen csak nyomni lehet. Ilyenkor egy szivattyú akna ásásával közelebb vihetjük a szivattyút a nyugvó vízszinthez vagy búvárszivattyúval nem szívni hanem fel is nyomhatjuk a vizet a felszínre. Mert nagyobb távolságra tudunk nyomni mint szívni. :-) D
Lásd rajzokat:
Ezen a rajzon azt láthatjuk hogy pl szivattyú akna ásásával még tudunk felszíni szivattyút használni a vízkinyeréshez:

A fenti képen jól látható hogy egy normál kútban ha minden tényező optimális akkor a nyugvó vízszint a felszín 9 méteres közelében van ahonnan a sima felső telepítésű szivattyúk is fel tudják szívni. De ha mélyebben van a víz szintje vagy mi éppen egy nagy dombon lakunk stb akkor egy mély akna ásásával még lecsökkenthetjük a szívómélységet hogy még a szivattyúnk fel tudja szívni. De az aknaásás költséges azért bizonyos mélység esetén jobban megéri olyan vastag kutat fúratni ahová belefér egy csőbúvár vagy mélykútszivattyúnak nevezett szivattyú is amit le kell engedni a kútba a vízbe és onnan már fel tudja nyomni akár a 130 méterre is a sima háztartási mélykútszivattyú. Igaz a vastag kút, pláne a mélykútszivattyú igen drága mulatság de hát ha mélyebben van a víz akkor kénytelen az ember egy ilyenbe beruházni.

Akkor most elárulom hogyha fúrunk egy kutat akkor a nyugvó vízszint nem biztos hogy a földfelszín alatt 9 méter környékén beáll. Ugye lehet ennél mélyebben amikor már drágább mulatságot okoz de viszont lehet hogy olyan vízadó rétegbe fúrunk bele hogy lent akkora a nyomás ami a földfelszín fölé nyomja a vizet. Az ilyet pozitív kútnak hívjuk, amelynél a magas nyomás következtében a víz magától tör a felszínre (=pozitív nyugalmi vízszintű kút). Ilyenkor nem kell szivattyú, a víz magától feljön a kútból.
Persze az ilyenhez nagy mélység és szerencse kell, ritka helyen lehet ilyet fúrni.
Magyarországon az első feltörő vizű, azaz pozitív kutat 1832-ben Csóron fúrták. 
1869. november 15-én indult meg a városligeti artézi kút fúrása, mely 1878. január 29-én készült el, igen tekintélyes, 970.4 méteres mélységet értek el.
Cegléd környékén is találhatóak pozitív kutak.

Olvasnivaló a kutakról, kútfúrásról (jogi tudnivalók hisz a kútfúrás engedélyköteles és ha sokat használunk akkor vízdíjjat is vizethetünk a saját kutunk után, részletek az alábbi linkeken):
1. rész
http://ezermester.hu/cikk-1204/Vizbeszerzes_kutakbol_1__resz
2. rész
http://ezermester.hu/cikk-1187/A_kut_elkeszitese


Mobiltelefon házilag utángyártott akkumulátor

Van egy mobilod amibe rossz az akksi illetve van egy rossz telefonod amiben meg jó az akkumulátor? A jó akkumulátor meg pont nem megy bele a jó telefonba?
Sebaj, egy kis forrasztással megoldható, Béla barátunk készítette az alábbi képet:
Csak arra kell figyelni hogy töltés közben ne telefonáljunk mert ha mégsem teljesen kompatibilis a dolog akkor felrobbanhatunk... :-) D